Mi is az a funkció? Alapvetően a használhatóság. És mitől függ egy épület vagy tér használhatósága? Azt hiszem, sokan úgy gondolják, az ALAPRAJZI ELRENDEZÉS-től. Szerintem ez a fogalom sokkal többet takar. A megrendelő többé-kevésbé tudja, mit szeretne /kockás papír/. Ahhoz azonban, hogy ezeket az igényeket tervekbe formáljuk, hogy megvalósuljanak, sok szempontot kell figyelembe venni: optimalizálás, racionalizálás, minimalizálás, és ezt nem csak az alaprajzi elrendezésre kell érteni, de a tömegformálástól az energia-racionalizálásig. Sokszor kell mérlegelni az igényeket, melyek a legfontosabbak, mert nem biztos, hogy mindegyik 100%-osan kielégíthető.
Különösen sokrétű a feladat régi épületek ÁTÉPÍTÉSÉNÉL, ÚJRAGONDOLÁSÁNÁL. Ott a meglévő adottságokon, hiányosságokon, szerkezeten túl az épület története, esetleg műemléki értéke is befolyásolja a tervezést.
A mai világban egyre nagyobb jelentőséget kap az épületek ENERGIA-RACIONALIZÁLÁSa. Az alaprajzi elrendezés tagoltsága, un. puffer terek, mint pl. szélfogó vagy télikert létrehozása, az alaprajz szakaszolhatósága, a belmagasság, mind kizárólag átgondolás kérdése. Ezeken felül lehet elgondolkodni az aktív energia megtakarítás lehetőségei, mint a napkollektor, hőszivattyú, hőtároló vagy egyéb más megoldások alkalmazásán.
Kérdés, merre halad a világ? Azt hiszem, a nem is nagyon távoli jövő egyik alternatívája lehet, hogy a ház minél inkább független legyen a közművektől, esetleg teljesen ÖNELLÁTÓ legyen. A 19.században ez működőképes volt, azóta sokat változott a világ. Most meg kell találni a régi előnyeit, s ötvözni kell a 21.század elvárásaival, technológiájával /pl. házi szennyvíztisztítás, önellátó energia előállítás,otthoni munkahely teremtés stb./. Ez már társadalmi szintű változásokat, változtatásokat kíván, de az építésznek nyitottnak kell lenni az újfajta irányokra.
